július 16, 2013

1 lépés, 300 láb

1 lépés, 300 láb

Purgatóriumból frissen visszatérő istenmentihogynemszuicid!Castiel szabálytalan ritmusú, összefüggéstelen gondolatai és illúzióalapú Destiel. Összecsapva és a 8x07 vakfoltjaiba tömködve.
Aki megtalálja az angolul eszembe jutó fergeteges szóviccet, amit magyarul nem bírtam visszaadni, annak pirospont jár.


Alakjának ezüstös körvonala kiemeli őt az éjszakából; egy fénylő, szabálytalan körgyűrű. Könnyedén ül a hideg fémpilléren, szinte alig ér hozzá.
Nem emlékszik, hogy került ide.
- Hé, haver! Ki akarod nyírni magad, vagy mi?
Néma és mozdulatlan marad. Emlékszik. Érez.
Odalent egy cingár, fiatal hajléktalan a rácsnak dől, miután felkiabált neki.
Deanhangja van.
Nem. Csak mintha.
- Szarul nézel ki.
- A Purgatóriumból... szabadultam.
- Az valami gyogyós cucc? – A fiú különös illatú cigarettára gyújt és kivár. – El vagy szállva, igaz?!
Castiel lenéz a mocsoktól nehéz cipői alá a mélybe, ahol vadul kavarog az East River kígyója. Morajlik és csattog, akár a tenger vihar előtt, amikor a jeges szél felkorbácsolja a legapróbb hullámokat is.
A világ felháborodik jogtalan ittlétén.
- Úgy tűnik.
- Azér’ csak ügyesen. Nem mindenki purcan ki, ha innen leveti magát.
A fiú eltűnik a sötétségben. Pillanatok múltán csak vásott cipői szabálytalan, egyre távolodó kopogása hallatszik. A víz sokáig visszaveri még a hangot, ami lassan szíve dobszavaként dübörög Castiel mellkasában.
Ütemére képek villannak fel előtte. Törött, mocskos üvegű tükörként vetülnek vissza a múlt eseményei egészen attól a perctől fogva, hogy áttört a Poklon és megérintette Deant.
Megismerni őt olyan volt, mint felégetni a múltat és eladni a jövőt.
Dean világokat nyitott meg előtte és leláncolt kapukat benne. A terek kitágultak. Castiel nem győzte megtölteni az űrt, küzdött a vákuummal, ami az ismeretlenbe szívta volna.
Oda, Ahová Nem Szabad Lépnie.
Döntéseinek illúziói pofon vágják.
Dean halovány szellemalakja megremeg, majd végleg eltűnik, mert erősödik a magány érzete, a bűntudat és a bűnhődésre való hajlam.
Elér a közelmúlt eseményeihez. Az önmarcangoló fájdalom már csontig rágja.
Nem akar meghalni. Lepillant. Nem akar meghalni.
A halálban nincs szenvedés, a halál túl gyors és túl könyörületes. Másra van szüksége.
Egyvalami gyújthat most ősi fájdalmat a lelkében.
Dean. Meg kell találnia.
Ellöki magát.
Egy...
A szél vadul tép a kabátjába.
Kettő...
Lehunyja a szemét.
Három.
Csend.

8 megjegyzés:

Reisuto írta...

Menj a sarokba Yami
MENJ A SAROKBA
mert ez gyönyörű volt
szép, törékeny és halálba csábító mint az esti vízen remegő holdfény

уαмι. írta...

TE menj a sarokba, hogy egyetlen mondatod gyönyörűbben megfogalmazott, mint az egész fic. ;_;

Zsanett írta...

O.O Szerelmes vagyok a destiel ficeidbe. HALÁLOSAN. egyébként a szóvicc : ... A fiú különös illatú cigarettára gyújt és kivár. – El vagy szállva, igaz?!
... - Úgy tűnik. (Mikor másodjára elolvastam elesett és jajj XD (High)
Egyébként pedig gyönyörű lett, és igen, én is kíváncsi lennék még is hol volt kendvenc tollas barátunk amikor kiszabadult a purgatóriumból. És nagyon jól megírtad szóval visszatapsollak :D

уαмι. írta...

Ott a pirospont!! :DD
Öreg hibám, hogy gyakran átváltok angolra, és úgy jutnak eszembe ilyen szóviccek vagy szófordulatok, amikkel aztán vért izzadok magyarul. Még rosszabb, ha egy jellegzetes beszólást kéne visszaadnom. Nem leszek fordító, ;u;
Mivel önálló cselekményt aligha tudok összehozni, a háttérbe húzódom a fő szál mögött, és próbálom kipótolni a szőttest. :') Szeretem az ilyen részeket, amik sokat engednek a fantáziának.
Nagyon szépen köszönöm az elismerést! :3 xx

Tinuviel írta...

Vagy egy órája itt van előttem, hogy majd írok kritikát. Nem tudok rendeset, mert ha valami tökéletes akkor azt nagyon nehezen öntöd szavakba. *.* Imádlak, drága! <3

уαмι. írta...

Awww, hát én is imádlak! <3 Köszönöm szépen. :]

Kija írta...

Csak bámulok és pislogok, és pislogok és bámulok, de neeem, csak azért is írok ide, mert nem leszek zugolvasó, kész. Egyébként meg nem hiszem el, hogy ennyire baromi jól tudsz Destielt írni *-* Most irigy vagyok, mert nekem nem megy Q-Q Dededededede ez eszméletlen gyönyörű és valahol mélyen szívfacsaró volt. *-* Itt nincs is szükség szavakra, ez egyszerűen tökéletes, ahogy van, kész. *-*

уαмι. írta...

Soha többé nem lehetsz zugolvasó, tudom én, hogy itt vagy és olvasol. <3
Pedig a Destielemben halmozottan bizonytalan vagyok, szóval nagyon repes kicsiny szívem, hogy ezt is jónak találod. *-*
Ismételten köszönöm, hogy vagy. ;_; xx