szeptember 02, 2013

S2

S2

Ez a kis szösz Tinu kérésére készült, aki felfedezett valami borzasztóan aranyos dolgot a Bentleyn, így kreálva számunkra egy headcanont. Könnyed kora őszi Crowrafael fluff sulikezdésre, középpontjában a kérdéssel:
Miért éppen a Bentley?


- Szép napot! Segíthetek valamiben, uram? Albert Moore, igazán örvendek.
Crowley az orrát húzva egyenesedik fel és szürke lencséi mögül a kezét nyújtó férfire pillant. Hanyagul vállat von, mintha abban sem volna biztos, hogy egyáltalán itt hagyja a pénzét. Volt valami abban a széles, fogvillantó mosolyban, amitől egyszerre érezte magát kényelmetlenül és kezdett bízni az eladóban (habár a fényes, szigorúan fésült bajszától a hideg futkosott a hátán; Azirafaellel máig veszekednek, hogy melyikük hibája ez a fazon, de eddig egyikük sem volt hajlandó magára vállalni).
- Csak nézelődöm – veti oda foghegyről. A felajánlott kezet azért megrázza, mielőtt elfordul.
Fogalma sincs, mit művel itt. Egyáltalán nem ért az automobilokhoz, a fenébe is! Csak és kizárólag azért tudja azt is, hogy most éppen egy Chevrolet és egy Aston Martin között áll, mert tud olvasni.
- Ha megengedi, uram – a kitartó rohadt... –, a Camaro még kiforratlan, a százötvenöt lóerő bizonyos sebesség után irányíthatatlanná teszi, valamint a kormány keménysége is negatív kihatással lehet a vezetés felszabadító élményére. A DB4 ezzel szemben a The Motors múlt hónapban végzett kísérleti vezetései alapján a legmegbízhatóbbnak bizonyul – és mindössze kilenc egész három másodperc alatt éri el a kétszázhuszonnégy kilométer per órás sebességet! Fantasztikus teljesítmény, nem gondolja?
Crowley úgy bólogat, mintha megértené, sőt, ízlelgetné a szavakat és megfontoltan belegondolna az automobilok előnyeibe és hátrányaiba.
Kényszeredetten oldalra sandít, hátha ott megleli a szabadsághoz vezető utat – tekintete megakad egy széles és hosszú, fényes fekete csodán. Egy kissé aránytalan és ormótlan, gyászos eleganciájával egy halottaskocsira emlékeztet.
Crowley kíváncsian közelebb lép, belefojtva a szót a férfibe, aki eddig megállás nélkül az Aston Martinról áradozott neki. Most némán követi Crowley-t a tekintetével, mielőtt még a nyomába szegődne.
- Áh igen, igen, a Bentley S2! – szaporítja tovább a szót Albert. – Remek kis járgány, de ha engem kérdez, a...
- Moore. Fogja be.
Crowleyt elvarázsolja a Bentley alakja, a színe, a lökhárító mérete – ám ami igazán és visszafordíthatatlanul rabul ejti, az a logó, melyet először megpillantott.
Kesztyűs ujjával finoman végigköveti a mintát, majd leguggolva közelebb hajol a motorháztetőhöz.
- Téged akarlak – suttogja alig hallhatóan.
Meglepően lágy és gyengéd mosoly követi szavait, melynek hatására Albert Moore hátrahőköl és kis híján szívszélhűdést kap.

* * *

- Na? Mit szólsz hozzá?
Crowley fülig érő vigyorral fékez le Azirafael járdán ácsorgó alakja mellett, és már messziről kikiabál a letekert ablakon keresztül. Szinte azon nyomban kipattan, óvatosan becsukja maga mögött az ajtót és Azirafael mellé perdül. Vissza kell fognia magát, hogy ne ölelje át vékony, csontos vállait.
- Csodálatos, igaz?
Azirafael arcán egyszerre igen sok arckifejezés suhan át, de a csodáló nem igazán tartozik közéjük. Látható elkötelezettséggel viszonozza a mosolyt, és udvariasan méltatja az automobilt:
- Igazán különleges. Azt hiszem, éppen ezért illik hozzád.
Közelebb lép, hogy körbejárja az autót Crowley büszke, ragyogó tekintete által követve.
- Crowley...?
- Mi az?
- Ez a logó... – Azirafael nevetve hátrafordul: – Láttad már a logót? Ez nagyon vicces! Olyan, mintha...
- Ennek semmi köze hozzád.
- Hozzám? - pislog értetlenül csontkeretes szemüvege fölül. - Azt akartam mondani, hogy... - Tekintete ide-oda jár Crowley és a Bentley között. - Várj egy pillanatot. Ez miattam van?
- Mi?
- Mi?
- Fogd be.
- Csak nem én jutottam eszedbe róla? Az én szárnyaim?
- Nem. Azt mondtam, nem! A pokolba, töröld le azt a vigyort a képedről, ha nem hallottad volna, éppen megcáfoltalak. Angyal! Ne nézz így rám, a fenébe is!
- Egyre jobban kedvelem ezt a masinát. Mehetünk vele egy kört?
- Ó, valaki segítsen meg.

18 megjegyzés:

Tinuviel írta...

Egyem meg őket! Annyira aranyosak *.* Köszönöm szépen, hogy megírtad. <3

Kija írta...

Ez annyira édes volt. *-*
És kicsit szakmába vágó, de mint olyan, abból is remekeltél~ (hűű, ez értelmes :"D) És máskor tessék ám szólni, hogy van friss >.>
Deeee igen, áldjuk Tin nevét, mikor ilyeneket észrevesz, aztán meg a tiédet, amiért ilyeneket írsz. *-*

Kiddy írta...

Mindketten zseniálisak vagytok <3 Tin, hogy felfedezte ezt a felháborítóan cuki apróságot (hogyan? hogyan???) és Te, hogy egy ilyen csodát írtál köré (ismét csak: hogyan? hogyan???)

Olyan hangulatos fluff lett, hogy pár percre elfelejtettem minden rossz dolgot és csak arra tudtam gondolni, hogy ez. milyen. borzasztóan. aranyos.
Mert az.

Köszönöm, hogy megírtad! :D (Ha a Crowrafael eddig nem lett volna kánon, most már mindenképp az) <3

Susie Lupin írta...

Ez most jól esett a lelkemnek. :) Annyira édesek. <3

уαмι. írta...

Egyelek meg téged, amiért ilyen dolgokra leszel figyelmes és éppen engem bízol meg a megírásukkal. <3
Nagyon szépen köszönöm! xxx Örülök, ha tetszik~

уαмι. írta...

Öribarimmá fogadom a Google-t, amiért részletes leírást ad a kis nyomorult autókról, és olyan érdekességeket is magába foglal, mint a tesztvezetések. :'D
Ah, neeem, soha nem tudok szólni... ;u; Ezért permanens lecseszésben részesülök, de hát mit van mit tenni?
Áldjuk Tinut, ámen. <3
Nagyon szépen köszönöm a kritikát! xxx

уαмι. írta...

Annyira aranyos és annyira letagadhatatlan, megeszem azt, aki ezt kitalálta. :D <3 (És Tinut, amiért észrevette.)
Ennek nagyon-nagyon örülök, pontosan ilyennek szántam és úgy tűnik, sikerrel jártam. x3
Nagyon szépen köszönöm az olvasást és a kritikát is! xxx
(Ooh, az mindig kánon volt. >:3)

уαмι. írta...

A te boldogságod az én lelkemnek esik igazán jól. Nagyon szépen köszönöm!:> xxx

Menta Szirup írta...

"- Téged akarlak – suttogja alig hallhatóan.
Meglepően lágy és gyengéd mosoly követi szavait, melynek hatására Albert Moore hátrahőköl és kis híján szívszélhűdést kap." - nyumm.

ez valami irtóirtóirtó cukorfalat, édes és megnyammognivaló. tényleg nagyon jól esett az első igazán és ridegen őszi nap után.
köszönöm, hogy olvashattam és hogy fénysugarat csaltál vele a lelkembe. gyönyörűszép (◕‿◕✿)

уαмι. írta...

Téged akarlak megenni.
Örülök, ha kicsit feldobhattam ezt a szürke őszi estét. :3 Én plusz egy hétig élvezhetem a szabadságot, de túl élénken él még bennem a gimis sulikezdés - kell oda a lelki fröccs, no. <3
Nagyon szépen köszönök mindent! xxx

Al írta...

Ááá, okés hát én szétolvadtam QwQ És nem bánom ám, egyáltalán~ Mostanában mintha rá lennék kapva a fluffra, valaki lőjön le ._.

уαмι. írta...

Csak nehogy flufftúladagolásban halálozz el itt nekem. <3
Nagyon örülök, hogy tetszett, köszönet mindenért. xxx

Green Sphinx írta...

"- Nem. Azt mondtam, nem! A pokolba, töröld le azt a vigyort a képedről, ha nem hallottad volna, éppen megcáfoltalak. Angyal! Ne nézz így rám, a fenébe is!" Hát ez elbűvölő volt. Meg úgy alapjáraton az egész fic<3 Külön dícséret jár azért, hogy találtál egy GO rendszámú autót, meg azért, hogy próbáltál autós szakzsargont használni. Ezt még mindig jobban megértettem, mint azt, hogy " 5.9 alatt 6-ot eszik". Mármint a fenébe is, minek kell ennyire túlcifrázni a kocsik táplálkozási szokásait?
Mindenesetre köszönöm, nagyon kellett már egy ilyen aranyos fluff^^

уαмι. írta...

M a n ó v é l e m é n y !! :3
A próbáltam-on van a hangsúly, azt hiszem. :D Annyi tudásom van, amit jogsi megszerzése közben kellett magamba tömnöm, onnantól kezdve szenteltessék meg a Google neve, mert hullahülye vagyok autókból. A kép azért kárpótolt, pont az az autó, pont ebben a színben, pont GO rendszámmal - Isten műve volt.
Etetném én a kis dögöket szívesen, csak mondja el valaki magyarul, hogy mi az istent jelent az a mondat.
Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad és írtál! xxx

Raistlin írta...

[[Hannibalnak is Bentley-je van és sírtam amikor az utolsó epizódban olyan kis ártatlanul rázoomolnak a szárnyas logóra, mert most már DUPLA feeljeim vannak attól a kocsitól]] {akarok egyet. nem érdekel, hogy nem tudok vezetni, akarok egyet.}

Bocsánat az OFFért. És bocsánat, hogy összenyálaztam mindent, ami a környezetedben van, mert ez egyszerűen annyira de annyira tündéri hogy meg akarok ütni valakit. Jó ötlet volt, hogy idáig tartogattam, mert most teljesen feldobta a napomat ;u;

уαмι. írta...

jéééé a sutzi olvas

#allthebentleyfeels
{ha szerzel egyet, vezetem és nyomhatod az anyósülésen az egyszemélyes hullámot}

Aww, szerintem még soha nem írtam olyan cukit, hogy meg akarjanak ütni valakit. x3 Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett. <3 xx

Reyklani írta...

Az egész Good Omens fangirlklubbot be kéne gyömöszölni egy Bentleybe (Beeentleeey, beeentleeey, beeentleeey, mennyire szép a neve is már!), és elutazni Neil Gaimanhoz, meg Terry Pratchetthez és alapos, rózsaszín nyáladzásba részesíteni őket, mert nem hiszem, hogy felfogták micsoda csodát vágtak a képünkbe.
Apropó, ha már itt tartunk: te felfogtad? Felfogtad, hogy ez a boldogságosbonbonszösszeneted úgy kellett nekem, mint öreg és gazdag bérgyilkosnak egy jó kis megbízás?
Na, akkor fog fel.
Én meg tovább hintem a csókokat a kézfejedre.
Köszönöm, hogy olvashattam!

уαмι. írta...

Vajon mekkora lehet az Bentley, amelyikbe mindannyian beleférünk...? Elkélne oda az Időlord technológia.
Azt hiszem, ha én öreg és gazdag bérgyilkos lennék, egy új megbízás csak felbaszná az agyam, de a kontextusból úgy olvasom, hogy a reakcióink eltérőek volnának. :3 ((remélem))
Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál! xxx