október 24, 2013

Holdkór

Holdkór

Egyszer ennek a pillanatnak is el kellett jönnie, és már előre nagyon sajnálom. Tényleg.
n a g y o n
Első próbálkozás Welcome to Night Vale terén. Annyira le tud nyűgözni mindaz, amire Cecil időről időre ráfeledkezik, hogy biztos voltam benne - valamikor ezzel kapcsolatban születni fog egy fic. Ez most az ötödik adásban lévő Hold-monológ miatt lehet itt. Szokásos felállás - cselekmény nélküli gondolatörvény egyetlen szó kiejtése nélkül.
Hallgassátok hozzá ezt, talán értékelhetőbb lesz.


hallgatók, gondoltok ti a holdra?

Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag úgy érzi, Night Vale-ben nem tanácsos sötétedés után bolyongani – az ilyesféle kellemetlen helyzeteket sokkal könnyebben kerülhetné el, hogyha a nappalok és éjszakák váltakozásában volna bármiféle logika, vagy esetleg hogyha az órák mindig hatvan perc alatt telnének el.
Carlos abban a világban nőtt fel, ahol a legveszélyesebb helyek a sikátorok és a legrosszabb, ami történhet veled, az az, hogy kirabolnak és elvágják a torkodat, amikor hazafelé sétálsz a munkából.
Elég gyakran van honvágya.
Pillanatokon belül meglátja őt. Nem akar megállni és mégis megtorpan, ösztönösen és hiábavalóan. Ideges mozdulattal túr a hajába, megigazítja a táskáját és feljebb tolja a szemüvegét. A pillanat töredéke alatt dönti el, hogy nem megy oda köszönni.

tudja valaki, hogy tulajdonképpen mi ez az izé?

Ott fekszik a motorháztetőn elnyúlva, fejjel lefelé. Karjai lelógnak és a feje hátrabillen, bal lábával az antennát fonja körbe, a jobbal szapora, szabálytalan ütemre dobol a szélvédőn. A fülére csúsztatott headsetből üvölt a zene; még Carlos is hallja a zúgását ott, ahol áll. Nem ismeri fel a dalt, és ez nem lepi meg különösebben.
Kócos haja puhán hull az arcába (igen, teljesen logikus, hogy még a tincsei is felfelé hullanak, elvégre az egész lakosság csak percenként szegi meg egy szabadon választott természettudomány valamely alaptörvényét, amire évezredek és -századok hipotézisei épülnek, nyugi Carlos), felgyűrt ingujjai alól tetoválások kandikálnak ki, a szemüvege mögött vadul csillognak a szemei.
Különös mosollyal, szinte pislogás nélkül bámulja a Holdat.
Carlos hátán végigfut a hideg.

tanulmányozták már valaha?

Szíve szerint csak menne tovább, sietne vissza a laborba, ahol még mindig nem volna biztonságban, de legalább már nem az ismeretlentől kell tartania. Csak az újdonságoktól.
Most viszont megfelelő távolságban van ahhoz, hogy ne vegyék észre és ahhoz is, hogy megfigyelhessen. Mielőtt észbe kapna, felölti azt az arckifejezését, amelyet kutatások során visel; a szigorú ívű szemöldök és az összeszorított ajkak, a hunyorgó szemek és a villámló tekintet egyvelegét.
Őt kutatja, mindazt amit lát és azt, ami mögötte van. A szemekben és a szívben, a furcsa vigyorban és a hangjában, a mélylila és kusza tetoválásokban, a sztoikus nyugalommal egybekötött hangulatingadozásokban, ahogy jár és ahogyan néz, mindenben és mindenhol.
A Hold fényében fürödve mintha egyenesen lángolna, sápadt és jéghideg lángnyelvekkel.
Gondolatban messze jár, és Carlos most először érzi magát közel hozzá, amióta itt él.

a hold azért fura, nem?

Vannak dolgok, amiket nem ért Night Vale-lel kapcsolatban.
Vannak dolgok, amiket nem akar megérteni Night Vale-lel kapcsolatban.
Veszélyes mind. Gyakran könyörtelen.
És ott van még valami, ami mindezeken túltesz; nemcsak idegen, nemcsak őrült és kiszámíthatatlan, nemcsak szeszélyes és megmagyarázhatatlan – valahogy még gyönyörű is. Egy pillanatra. Egy halvány gondolat erejéig.
Carlos mély álomból ébred. Nagyot nyel, elfordítja a fejét és folytatja útját a városközpont felé. Bágyadtan és gépiesen mozog, pár pillanat múltán már csak arra gondol, vajon hányszor evett a héten Big Ricónál és hogy be kéne ugrania, mielőtt bezárkózik aznap éjjelre.
Amikor visszafordul, Cecil már eltűnt.
Carlos soha nem tudta meg, hogy abban a percben pont őt kereste.

ott van, aztán meg ott, és hirtelen meg sehol nincs
és olyan, mintha baromi magasan és baromi messze lenne


vajon figyel minket?

27 megjegyzés:

Menta Szirup írta...

te jó ég.
tejóég.
kicsit úgy érzem, hogy szerelmes vagyok és nagyon úgy érzem, hogy hosszú pillanatokig nem ebben a világban jártam.

igazából nemrég kezdtem el ismerkedni a wtnv-vel, amit nagyon röstellek is, mert csodálatos. szóval még bizonytalanul tapogatózva, hallgatgatom az első adásokat...
ésés ez itt és most egy hatalmas élmény volt, amivel mégjobban beleszerettem a fandomba ♥

zseniális hangulata van. az egészet magam elé tudtam képzelni, ahogy a hold lilásan derengő fénnyel megvilágítja az alakokat és még a gondolatokat is, annyira élesen... és most összevissza hadarok csak (írok), amiért bocsánatot is kérek de... nagyon köszönöm, hogy olvashattam.
félelmetesen az az érzésem támadt hogy pontosan ezekre a szavakra volt most szükségem.
teljesen magával ragadott ♥

Yvonne írta...

Nagyon jó lett, leginkább azt tudtam elképzelni ahogy Cecil ott fekszik a motorháztetőn :D
Egyébként néha tényleg vannak olyan szövegei Cecilnek amik miatt csak nézek, hogy wow, ez szép volt, de aztán vannak olyanok is, amiken csak fájdalmasan felröhögök :')
Nekem ez az egyik kedvencem most: "There is a thin semantic line separating weird and beautiful, and that line is covered in jellyfish." (Ep.22) :')♥
Ui: Várom nagy érdeklődéssel a további WTNV fanficecet ^^

уαмι. írta...

Két percen át folyamatosan tartó, egyszemélyes "awwww" partit tartottam itt most magamnak, mert fantasztikus érzés volt elolvasni a véleményed és nagyon szeretlek érte. *o* <3
Elképesztően boldoggá tett minden sora. Jaj.
Én is új vagyok a fandomban (ezért úsztátok meg eddig a ficeket, mwaha), és csak a 13. epizód körül járok. Ilyen hamar nem is szoktam belevágni az írásba, de velük valahogy nem tudtam nem foglalkozni. Túl régóta flörtölök velük madártávlatból.
Annyira édes vagy, jesszus. Nagyon-nagyon szépen köszönök mindent! xxx

уαмι. írta...

Egyetértünk, szerintem is azt sikerült legszemléletesebben leírni, és annak is kell lennie a kulcsjelenetnek - egy kép, ami megfog, ami megállít, ami egy néma percre a homokba szegez.
Annyira édesen őrült az az ember. Nála tényleg azért röhögök sírva, mert majd' meghalok a félelemtől, de remekül szórakozom közben. :D Aztán meg vannak ezek az álmos hangú, kábító szövegek amiken tényleg érdemes elgondolkodni. A puszta tény, hogy milyen körülmények között képes filozofálni, valami mesteri.
Sajnos ott még nem tartok, de NAGYON igyekszem. (Ezt az idézetet mondjuk pont láttam már több helyen, és tüneményes.)
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és írtál! xxx

Ui.: Azt hiszem, nem ússzuk meg a hiányukat. @.@

River írta...

"A szemekben és a szívben, a furcsa vigyorban és a hangjában, a mélylila és kusza tetoválásokban, a sztoikus nyugalommal egybekötött hangulatingadozásokban, ahogy jár és ahogyan néz, mindenben és mindenhol."

Hölgyeim és hölgyeim és elvétve uraim, NA PONTOSAN Ő lenne itt (a hegyes kis csontjáig imádnivaló) Cecil.
Sztoikus nyugalommal összekötött hangulatingadozás.
Sztoikus. Hangulatingadozás.
Ezt mantrázni fogom.

Most pillanatnyi lilák táncolnak a szemem előtt és fonódnak is, írj még sok-lilát, lilasok NV ficet, mert ez az elkapott pillanat is
munyi, és Cecil is, az autón jógázva.

(a zene meg szíp. szip-szíp.)

уαмι. írta...

River River River River River RIVURRRRR
Szia. *integet*
Imádlak.
Sztoikus nyugalomnak most a közelében sem vagyok, de az elmebeteg vigyorom most tökéletesen illene egy átlagos night vale-i délutánba.
Úristen. Deúgy. ú r i s t e n
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, a véleményed kellemesen ezüstös holdsugárként melengeti a szívem. xxxx

Luca írta...

Night Vale fanfic, yesss, ezzel lehet kicsi Luca rajongását megvásárolni. A holdba egyszerűen szerelmes vagyok, és beleszerettem ebbe az írásba is, mert tökéletesen elkaptad a holdfényben úszó Night Vale és a gondolataiba merülő Cecil bizarr gyönyörűségét. A headcanonom része, hogy Carlos eleinte kicsit (nagyon) creepynek találta ezt az imádnivalóan őrült és egyébként baromi vonzó embert, és pontosan ezt adta át a fic. Az egész hangulata nagyon agfghtssű.
*a blogspot nem hiszi el, hogy nem vagyok robot, kezdek kételkedni, honnét tudom, hogy nem vagyok robot?*

D.L.L. írta...

WtNV, WtNV everywhere *__* Nagyon boldog vagyok, hogy így terjed a fandom ^^ Ez a példány pedig valami gyönyörű volt minden szempontból *ad neki egy legszexibbCecildíjat*
Amúgy nem tudok semmi értelmeset hozzászólni, ne reménykedj, csak azt akartam kifejezni, hogy Night Vale-t mindenkinek, orrbaszájba, reggeliebédrevacsorára, és ilyesmi. Szóval köszönöm, hogy olvashattam, és várom a következőt :)

Tinuviel írta...

Most picit kínosan érzem magam, mert mindenki írja itt neked a bekezdésnyi kritikákat tőlem meg csak annyi telik, hogy: a hangulata! istenem a hangulata! Fogtad a lelkemet és elkalauzoltad Night Valebe. Fantasztikus kis utazás volt. Köszönöm szépen! *.*

уαмι. írta...

Rajongásod megvásárlása nem is került olyan sokba, éppen ezért tökéletes vásár. <3
A headcanonunk ezek szerint egyezik, nagyon örülök, hogy pont azt kaptad ebben a ficben, amit szerettél volna. :3
Nagyon-nagyon szépen köszönöm az olvasást, a hozzászólást és mindent. *-* Nagyon boldoggá tettél vele~ xxx
*utálom azt a rendszert, mindig minimum kétszer fennakadok rajta. én már nem hiszek magamban - próbáld meg a mellkasfelhasítós trükköt, ha elvérzel, tuti nem vagy robot*
*túl sok WTNV*
*felejtsd el*

уαмι. írta...

Tipikusan az a fandom, ami lassan, tudatosan becserkész és azelőtt tesz zombi rajongóvá, mielőtt egyáltalán észbe kapnál. Próbáltam kikerülni (nem nagy erőbedobással, azért mégis), de természetesen rohadtul nem sikerült.
LegszexibbCecildíj oh mah gaaaawwwwd *-*
Osztozom az elképzelésben, Night Vale mindenkinek mindenhol mindenkor!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm az olvasást és a hozzászólást! xxx Érkezni fog még, szavamat adom. x3

уαмι. írta...

Jaj Tinu, tőled még egy szmájli is baromi jól esik, ezen nehogy fennakadj. :33
JÓ A HANGULAT FUCK YEAH TE JÓ ÉG. Nagyon féltem ám tőle. Elképesztően örülök, hogy sikerült elkapnom az elkaphatatlant. *-*
Nagyon-nagyon szépen köszönöm! xxx

Reyklani írta...

Jee WtNV fic!
Én csak a szokásos rózsaszín, jelen esetben lila, kis szivecskéket eregetem, mert imádom Night Vale, imádom Cecilt, imádom Carlost és téged is imádlak, hogy irtál egy ficet.
A műsorból vett dézetekkel pedig kocsonyásra olvasztottál.
Azt hiszem ennél, meg a dorombolásnál nem vagyok többre képes, pedig a hangulata! Jesszus a hangulata!
Ahhhhhwww "érzelmes sóhaj"

уαмι. írta...

Ekkora mértékű népszerűségre őszintén szólva nem számítottam, de baromira boldoggá tud tenni, hogy így lelkesedtek. x33 A Night Vale belőlem is kihozza a legrosszabb magatartású fangirlt, ez a rajongás soha nem lesz már normális.
Dorombolok vissza, olyan hangosan berregve, mint egy varrógép, mert cukorbogár vagy én meg retkesül hálás.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm az olvasást és a hozzászólást, egyelek meg darabonként! xxx

littlemissprimadonna írta...

istenem ez de kis cukorborsó *---* <3 ez az első, amit tőled olvasok és nagyonnagyonnagyon tetszik ^^ :3

уαмι. írta...

Awww, akkor kérlek fogadd el az első olvasáskor és első kommenteléskor esedékes bordaropogtató ölelést, imakántálást, rituálisan feláldozott kecskét és egy rózsaszín habos cupcake-et. Üdv itt.
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál és ilyen cuki nyomot hagytál magad után. <33 xxx

Mitsuki írta...

Téged is utállak. Mindenkit utálok, aki ennyire pofátlanul jól képes elkapni a hangulatot, a témát, a karaktereket, a helyszínt... mindent!

Kiemelnék, igen kiemelném minden egyes sorát, végigsimítva, szeretgetve, imádva, mert csodálatos lett, az első betűjétől az utolsóig.

River már elragadta Cecil leírását, ami a pompásnál is pompásabbra sikerült, így én a Carlos, a tudós, aki olyannyira tudós, hogy még akkor is tudós, mikor nem akarja, című részt venném ki.

"Mielőtt észbe kapna, felölti azt az arckifejezését, amelyet kutatások során visel; a szigorú ívű szemöldök és az összeszorított ajkak, a hunyorgó szemek és a villámló tekintet egyvelegét."

Ez Carlos, a tudós. Ha valakinek be akarod mutatni őt egyetlen mondatban, akkor ez fantasztikusan jó. Megragadja a lényeget, a tudós mivoltát, ahogy nem tudja megállni, hogy ne kutassa a másikat, (még ha ennek később egyéb okai is lesznek) akkor sem, ha egy kissé riasztja a dolog.

A cím zseniális. Holdkór. Lassan cseng, olvad a szádban, zeng ahogy kimondod. Emellett, csak úgy egészen mellékesen, gyengéden és finoman tükrözi az egész mindenség hangulatát. Bágyadt, elmosódott, talán nem is valós, lehet, hogy holdkóros álom az egész, de gyönyörű szép.
Majd felébredünk.

És a vége, a vége, mikor egymást keresik... Nem tud róla, csak a Hold.


Ui.: Ha a kocsim nem 200 km-re lenne tőlem, és nem egy Citroen C3-as lenne, aminek az elején sehogy sem lehet fetrengeni, mert kerek -.-"... akkor most én is a motorháztetőn elterülve bámulnám a fényszennyezett égen, a kósza, mozgó csillagokat, amiket nálunk repülőnek hívnak. Ja igen, Ferihegy, köszönjük~

Köszönöm.

уαмι. írta...

Imádok imádni valakit, aki amúgy utál. x3 Most megint elborított és átitatott a szeretet-hullám, ezt neked köszönhetem. A mai napomon ez nagyon kellett.

Ezek szerint mindketten a helyükön vannak, OHHH YEAAHHHH. Pedig nagyon rettegtem tőlük, elsőnek mindig annyira idegenek és furcsák a karakterek, amikor az ember új fandomba kezd... itt még pluszban hozzájön az, hogy szinte semmit nem tudunk róluk. Azt hinné az ember, ez könnyítőelem és nagyobb szabadságot hagy, de én mindebből csak annyit érzékelek, hogy a szokottnál is sokkosabb állapotba kerülök, hogy jól csinálom-e.

A cím volt az első, ami megfogalmazódott bennem. Utána kaptam a gondolatnak és annyira nem akartam elereszteni, hogy szinte fojtogattam, mert túl tökéletesnek éreztem. :D Annyi biztos volt, hogy ezzel a részlettel kapcsolatban használom majd fel, de hogy mire és hogyan, az csak spontán és őrülten gyors módon jött.

Az a Hold annyi mindent látott, hallott és gondolt már Night Vale-ben, hogy azt elképzelni sem tudjuk.

Ui.: Még én se próbáltam, de ANNYIRA feelinges lehet. Kéne egy sima motorháztetejű kocsi és kevéssé fényszennyezett környezet. Hm.

Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és írtál is. *-* xxx

Mitsuki írta...

Kölcsönzünk egy kocsit. Vagy elkötünk. A vezetést vállalom nem fényszennyezett helyre. :3

Raistlin írta...

üdvözlet egy londoni forrócsoki mellől amit menten a nyakadba öntök mert DA-YUMM
nagyon, NAGYON tetszik ez az egyetlen megragadott és kristályba, holdkőbe foglalt pillanat. nem is nagyon tudok mit mondani; mint Carlos, visszatartom a lélegzetemet, és hunyorogva meredek valami végzetesen gyönyörűre.

уαмι. írta...

Hihetetlen mértékű hálám üldözze mighty OltalMacskát azért, mert szakított időt erre a szöszre ilyen csodás helyen, ilyen csodás társaságban. *o* <3
Borzasztóan örülök, hogy tetszik neked, ez igencsak sokat jelent pici szívemnek. :3 Nagyon szépen köszönök mindent és további jó partizást kívánok! xxx

уαмι. írta...

Megbeszéltük. A táv felénél leváltalak a volánnál, ha túl sokat kell menni egy falatnyi csodás égboltért. ;)

Csibe Emo írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Csibe Emo írta...

Uhú, és én képes voltam ehhez nem írni? Pedig akartam hogy verjen meg valaki...

Na de akkor most: Rejtélyes és rejtélyesen szépséges, mint maga Night Vale, mint maga az élet, és úgy érzem, a ficed messzebbre sodort a valóságtól, mint maga a rádióműsor. És élvezem ezt a helyzetet , mert itt - a sztorin belül - az érvényesül, ami valóban fontos. Kit érdekel a gravitáció, hogyha ott lehet Night Vale-ben? De mivel én nem vagyok ott *szipog* engem nagyon elkapott ahogy Carlos egy röpke cinikus megjegyzést tesz -egy adag lelki fröccs kíséretében: " Kócos haja puhán hull az arcába (igen, teljesen logikus, hogy még a tincsei is felfelé hullanak, elvégre az egész lakosság csak percenként szegi meg egy szabadon választott természettudomány valamely alaptörvényét, amire évezredek és -századok hipotézisei épülnek, nyugi Carlos)"

Arról meg, hogy Cecil milyen mértékben tökéletes azon a motorháztetőn, csupán egy szót mondok: nagyondenagyon.

Köszönet a publikálásért, és őszinte bocsánat a késői kommentért :)

уαмι. írta...

Gyajjj Csibee! *o* Azáltal, hogy csak most írsz, megkockáztatom, még jobban feldobtál. :3
Én nagyon örülök, hogy nem vagyok Night Vale-ben, de képzeletben akárhányszor képes elrepülni odáig~ Ha egy kicsit is kizökkentettelek olvasás közben ebből a valóságból, már megérte ez az egész. :))
Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastad és írtál is! Tényleg feldobtál vele. <3

Kija írta...

Yamiiii~ Megint megvettél kilóra~
Jövök itt, hogy folytassam a "mindenhez írok" akciómat, erre ezt találom és lefagyok, mert a hangulata, aaaa mindene egyszerűen zseniális. Most már a Holdra se tudok úgy nézni, mint eddig. x"D De nem baj, nagyon megérte, imádlak~

уαмι. írta...

Meg kell jegyezzem, ez a képed még mindig zseniális, akárhányszor ránézek, nem bírom ki röhögés nélkül.
Nagyon örülök, hogy tetszik, kezdetnek elég gyengécske, de azóta fejlődtem. :3 Remélem.
Nagyon-nagyon szpen köszönöm, és elképesztően örülök, hogy visszatértél az éterbe és útba ejtettél. <3 xxxx